A Kárpátaljai zeneélet egyik ismert alakja

1991. január 14-én Ungváron, a Művészeti Iskola Petőfi Múzeumában 28 zenei szakember és értelmiségi gyűlt össze, hogy Zádor Dezső szellemében szövetségbe tömörülve a zenei élet fellendítéséért tegyen valamit. Ezen az összejövetelen alakult meg a Zádor Dezső Zenei Társaság, melynek tiszteletbeli elnökévé Karbovaneczné  Zádor Mártát, nyugalmazott zongoratanárt választották.

• elnöke dr. Árpa István, a zenei tudományok kandidátusa;
• társelnöke Boniszlavszky Tibor, zenetanár;
• ügyvezető igazgatója Karcub Katalin, zongoratanár;
• titkára Kiss Ibolya lett.

Az elnökségi tagok voltak: dr. Árpáné Kövér Katalin, Grigora Éva, Antonenkó Miklós, Pál Lajos.

Célkitűzéseik:

• a hangversenyélet fellendítése;
• az óvodás és általános iskolás gyerekek zenei nevelése;
• a zenészek, pedagógusok, előadók alkotói tevékenységének felkarolása;
• a zenei hagyományok ápolása;
• folklórkutatás;
• szimpóziumok;
• konferenciák szervezése.

1993-ban látott napvilágot az Intermix Kiadó publikálásában Dr. Árpa István kárpátaljai folklórgyűjtése A tiszaháti nemzetiségek életéből címmel. Ebben a művében betekintést enged különböző népszokásokba, hagyományokba, a néprajzba. A Kárpátalján élő összes népcsoportra — cigány, román, magyar, szlovák, zsidó, ruszin — vonatkozó kutatásait foglalja össze.

1995-ben  látott  napvilágot módszertani segédkönyve, melyben tanácsokat ad a zene oktatására a bölcsődében, óvodában és az általános iskola 1-4. osztályában. Tartalmaz munkafüzet-mellékletet, óravázlatot, forgatókönyvet, dalokat, kottamellékletet, valamint a szolmizáció alapjaihoz szükséges adatokat.

1995-ben Barát Mihálynak a következőket nyilatkozta munkájáról:

Munkám elsősorban arra irányul, hogy az identitástudatot ébren tartsuk a néprajzon és folklóron keresztül. Ezt leginkább esztétikai neveléssel, a zenei anyanyelv ápolásával, a legfiatalabb kortól, a bölcsődétől kezdve a legfelsőbb fokig lehet megvalósítani.

• Kárpátaljai és ukrajnai ünnepnapokról itt olvashatsz.

Barátai agilis, az igazságért kiálló és vitázó embernek tartották, akihez mindig fordulhattak tanácsért, módszertani és gyakorlati segítségért. Sohasem adódtak neki könnyen a dolgok, mindenért meg kellett küzdenie.

Megérte a küzdelem, hisz élete 76 éve maradandót hagyott maga után a kárpátaljai művelődés történetében. A terület összes népcsoportja köszönettel tartozik neki önzetlen, áldozatkész munkájáért. Bár élete utolsó évei betegséggel teltek — melyet nem tudtak pontosan megállapítani —, nem adta fel. Halála előtt még leült kedvenc zongorájához, egy rövid darabot választott, de abból is csak egy részletet játszott.

Immár több éve, hogy nincs közöttünk, mégis az őt követő nemzedék tudatában neve mindenkor fennmarad. Ő volt Árpa István, akinek nagyon sokat köszönhet egész Kárpátalja!

Nagy Nikolett